Cégünk napelem rendszerek teljes körű kivitelezésével, telepítésével foglalkozik. Beszerezzük a napelemet, a napelemhez tartozó speciális tartószerkezetet, a napelem teljesítményéhez mérten kiválasztjuk a megfelelő áramszolgáltató által elfogadott napelemekhez tervezett hálózati invertert, napelemek által termelt áram vezetéséhez a megfelelő tanúsítvánnyal ellátott kifejezetten napelemekhez gyártott kábelt egészen a napelemekhez gyártott csatlakozókig. Az egész rendszer a napelem köré van építve.
Amennyiben háztartási, céges napelem rendszerek vagy napelem rendszerű naperőművek érdeklik, úgy kérem válassza ki a megfelelő menüpontot.
Amennyiben többet szeretne megtudni a napelemekről, úgy kérem olvasson tovább vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.
De mi is az a napelem?
Kezdjük a legelején és haladjunk lépésről lépésre, hogy megismerjük a napelemet.
A napelem cella: napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely átalakítja a fényt közvetlenül elektromos energiává, egy úgynevezett fotovoltaikus hatás által. Ez a fotovoltaikus cella (napelem cella; elektromos jellemzői, mint például áram, feszültség, vagy az ellenállás függnek a fény beesési szögétől, erősségétől), ha fény éri, képes elektromos áramot generálni anélkül, hogy külső energiaforrásra csatlakozna.
A fotovoltaikus szó (photovoltaic) a görög φῶς (phōs) szóból (jelentés: fény), és a Volt szóból ered. A Volt szó Alessandro Volta olasz fizikustól jön, aki feltalálta a elektromechanikus cellát vagyis az akkumulátort. A fotovoltaikus (photo-voltaic) kifejezés 1849 óta létezik az angol nyelvben.
A napelem cellákat akkor is fotovoltaikusnak hívják, ha a fényforrás nem természetes, hanem mesterséges. Néhány esetben napelem cellákat fotodetektorként használják (például infravörös detektorok).
Valószínűleg látott már számológépeket napelem cellákkal, eszközöket, amelyeknek nincs szükségük akkumulátorra és egyáltalán nincs rajtuk kikapcsológomb, hiszen a napelem cella ellátja megfelelő elektromos árammal, nemcsak napfénynél, hanem mesterséges fénynél is.
Addig, amíg van elég napfény, úgy néz ki, hogy a számológép napelem cellával örökké működni fog. Hány háztartásban van régi napelem cellás számológép? Évtizedek óta működik az a napelem cella. Semmi mechanikus forgóalkatrész, amely meghibásodhatna a napelem cellás számológépben.
Valószínűleg már látott több napelem cellát egyben, napelem paneleket, vagyis napelemeket például vészhelyzetre fenntartott telefonoknál, közvilágításnál, parkolóház tetején, hogy ezekkel a napelemekkel biztosítsák a szükséges elektromos áramot. Külföldön nagyon elterjedt a napelem ilyen típusú felhasználása. A napelem panelek nem adnak ki semmilyen hangot, így a napelem panelek nem szennyezik a környezetet felesleges zajjal.
Habár ezek a nagyobb napelem panelek egyelőre nem olyan elterjedtek, mint a napelemes számológépek, ha az ember kinyitja a szemét és tudja, hol keresse ezeket a napelem rendszereket, akkor rengeteg háztartási és ipari napelem rendszert fedezhet fel már a közvetlen környezetében. Valójában a napelemes rendszerek – amelyek valamikor csak és kizárólag az űrben voltak használatosak és látták el energiával az űrhajók elektromos rendszerét már 1958-ban is – egyre elterjedtebbek kevésbé különleges helyeken is, mint mondjuk a házunk tetején. A napelem technológia egyre elterjedtebb és egyre szélesebb körben üti fel a fejét és jelenik meg különböző területeken, napelemes szemüvegtől kezdve napelemes laptopon keresztül egészen a napelemes elektromos jármű töltőállomásokig.
A napelem forradalom lehetősége itt lebegett körülöttünk évtizedekig, hogy az összes energiát napelemekkel állítsuk elő és ingyen, tiszta energiához jussunk a napelem és a Nap által. Ez egy igen csábító ígéret, mert egy fényes nyári napon a napsugarak nagyjából 1000 Watt energiát sugároznak le a Földre négyzetméterenként. Ha sikerülne összegyűjtenünk az összes Földre sugárzott energiát, akkor könnyedén tudnánk irodáinkat és otthonainkat tiszta (CO2kibocsátásmentes) elektromos energiával ellátni.
Fotovoltaikus cellák (napelem cellák) – Fotonok átalakítása elektronokká: a napelem cellákat, amelyeket a számológépeken és műholdakon lehet látni, fotovoltaikus celláknak is nevezik (PhotoVoltaic, rövidebben: PV). A név a photo (vagyis fény) és voltaic (vagyis elektromosság) összetételre utal. A napelem cellák a fényt elektromos árammá alakítják. Egy napelem panel napelem cellákból áll, amelyek elektromos vezetőkkel vannak összekötve, és bele vannak helyezve egy napelem tartó keretbe. Ezt hívják így egyben napelem panelnek. Ezeket a napelem paneleket aztán össze lehet kötni, így nagyobb napelem rendszereket alkotnak. Egyedileg ne kössön össze napelem paneleket, mert magasfeszültségek keletkezhetnek, és a nem megfelelő tudás végzetes következménnyel is járhat! Mindig kérje szakember segítségét.
A napelem cellák speciális anyagokból, úgynevezett félvezetőkből készülnek, mint például a szilícium, amely jelenleg a legelterjedtebb anyag a napelemet gyártó napelemes cégeknél.
Ezáltal a napelem egyik leghatékonyabb alkotóeleme a szilícium. Az egykristályos szilíciumot tartalmazó napelem közel 10%-kal hatékonyabb energia-felvételt biztosít többkristályos megjelenésével szemben, habár az ára is magasabb, így a napelem rendszer megtérülése nem csak ettől függ. A napelem rendszerek napelem panelekből épülnek fel.
Működési elve, hogy a Napból kibocsátott fénynyaláb fotonjai kémiai kötéseket bontanak és a potenciálkülönbség hatására elektromos feszültséget gerjesztenek. A napelem moduljai napcellákból tevődnek össze. A hatékony működéshez napenergiára van szükség, mely automatikusan elindítja a rendszer termelését. A nagyobb energiaigény fedezésére és a hatékonyabb termelésre több napelem modult kötnek össze egy egységes rendszer kialakításához.
Alapvetően, amikor napsugár, vagyis fény éri a napelem cellát, egy bizonyos része a napsugárnak elnyelődik a félvezetőn. Ez azt jelenti, hogy az elnyelt fény áteresztődik a félvezetőn. Az energia szabaddá teszi az elektronokat, lehetővé téve számukra, hogy szabadon áramolhassanak.
Az összes napelem cellának van egy másik elektromos mezeje, amely úgy működik, hogy kényszeríti a fény által felszabadított elektronokat, hogy egy bizonyos irányba folyjanak. Ez az elektromos vándorlás az áramerősség, és fém kontaktokat elhelyezve a napelemcella felső és alsó részéhez, kinyerhetjük ezt az áramerősséget külső használatra, például, hogy működtessünk egy számológépet. Ez az áramerősség valamint a napelem cella feszültsége (amely a beépített elektromos mező eredménye) határozzák meg a napelem cella teljesítményét, amelyet a napelem cella előállítani képes. P (Watt) egyenlő U (feszültség) szorozva I (áramerősség). A napelem cellák közvetlenül elektromos áramot állítanak elő a napfényből. A napelem cellák félvezető anyagokból készülnek, általában szilícium. A napelemek napelem cellákból állnak amelyek sorban vannak egymással kapcsolva, hogy elektromos áramot termeljenek. Napelemeket használnak hogy elektromos állítsanak elő az űrben. Napelemek vannak felszerelve az űrhajókra és műholdakra. Napelemek használata széles körben elterjedet: napelemes órák, napelemes kalkulátorok, napelemes laptopok, napelemes útjelzó táblák, napelem által meghajtott elektromos autók, napelemmel működtetett légkondícionáló egységek, napelemes szivattyúk…stb.
Egyedül, megfelelő tudás nélkül ne kezdjen napelem rendszer kivitelezésébe. Kerülje el a balesetet. Mindig forduljon a megfelelő szakemberhez.
Hogy lesz szilíciumból napelem cella? A szilíciumnak van néhány különleges kémiai tulajdonsága, különösképpen kristályos formájában. Egy atom szilíciumnak 14elektronja van három különböző héjban. Az első két héjban, amely 2 és 8 elektront tart, teljesen teli van. A külső héj azonban csak félig van tele mindösszesen négy elektronnal. A szilícium atom mindig arra törekszik, hogy kitöltse a harmadik héját és hogy ezt megtegye, megosztja az elektronjait a négy legközelebbi atommal.
Kell egy fémréteg, ami tartónak is szolgál, erre jön, egy bórral szennyezet p típusú szilíciumlapka. Mikor ezzel megvannak, foszfort diffundáltatnak a felső felületbe, ezáltal egy p-n átmenet alakul ki a felszín alatt. Mivel a p-n átmenet közel van a felső felszínhez, napfény egyszerűen eléri az átmenetet, hogy elektromos energiát gerjesszen. A felületre egy tükröződés gátló bevonatot is felvisznek, hogy ezáltal csökkentsék a fényvisszaverődés által generált veszteséget. Erre helyezik a vezetőket, hogy össze lehessen gyűjteni az átmenetből származó elektronokat vagyis elektromos áramot. A vezető két végére már csak egy fogyasztót kell csatlakoztatni, hogy az áramkör zárva legyen és meginduljon az elektronok vándorlása. Így készül egy napelem cella.
Bővebben a napfény fotonjai áthaladnak vékony n-rétegen. Átadják energiájukat és elektronokat gerjesztenek a vezetési sávba, és ezáltal lyukak maradnak hátra a napelem cellában. Mielőtt újra egyesülhetnének a párok, p-n átmenetben fellépő elektromos tér elválasztja őket. Az elektronok a napelem cella felső felülete felé, a lyukak pedig az ellentétes irányba mozognak a napelem cellában. Az elektronok, vagyis az elektromos áram áthalad a fogyasztón, majd a napelem alulsó részén visszatérnek, ahol újraegyesülnek az ott összegyűlt lyukakkal.
A folyamatban nem használódnak el az elektronok, csupán átadják energiájukat. A fotonok adják át energiájukat, hogy elektron-lyuk párokat generáljanak. Az elektronok energia átadásuk után visszatérnek a napelem cellába, hogy ott újra egyesülhessenek a pozitív lyukakkal. Ez a folyamat mindössze az energia megmaradásról szól, a szilícium napelem elméletileg akármeddig működőképes marad. Mivel nincsenek a napelem cellákban és napelem rendszerekben olyan alkatrészek, amelyek mechanikusak, amelyek elromolhatnak, némelyik napelem már több évtizede működik és valószínűleg még működni is fog egy jó darabig.
A látható fény csak az egyik része az elektromágneses spektrumnak. Az elektromágneses sugárzás különböző sávszélességeken, energia szinteken sugároz. A fény különböző sávszélességekre bontható, amit láthatunk a szivárvány formájában is. Mikor a fény fotonjai elérik a napelem cellánkat különböző sávszélességeken és energiákon, néhány részének a fénynek nem lesz elég energiája, hogy létrehozzon egy elektron-lyuk párt. Nagy része egyszerűen átmegy a napelem cellán, mintha az a napelem cella láthatatlan lenne, ott sem lenne. Más fotonoknak meg túl sok energiájuk van és ezért nem megyünk velük semmire a napelem cellánkkal. Csak egy bizonyos mennyiségű energia, elektron voltban mérve (eV) szükséges ahhoz, hogy egy elektront szabaddá tegyen a fény a napelem cellában. Amennyiben a napelem cella szilícium kristályból van elkészítve így ez nagyjából 1.1eV. Ha a fotonnak több energiája van, mint a szükséges mennyiség, akkor az extra energia elvesződik. Van esély, hogy a fotonnak kétszer akkora energiája van, mint a szükséges energia, és ez által egynél több elektron-lyuk párt képes létrehozni, de ez a jelenség elhanyagolható. Ez a két hatás önmagában felelős 70% veszteségnek a napelem cellára érkezett sugárzott energia mennyiségéből.
Miért nem használunk akkor egy olyan napelem cella gyártásához szükséges anyagot, amelyik nagyobb sávszéllességben képes elnyelni a sugárzott energiát? Sajnos a megfogott sávszélesség meghatározza a feszültséget az elektromos mezőnkön, és ha ez túl alacsony, akkor az az energia, amit megszerzünk az extra áramerősségen (vagyis több foton nyel el a napelem cella), elveszítjük az alacsony feszültséggel által. Vegyük figyelembe, hogy teljesítmény egyenlő feszültség szorozva áramerősséggel. P=U*I , Watt=Volt*Amper
Az optimális tartomány, kiegyensúlyozva ezt a két hatást nagyjából 1.4eV egy napelem cellának, amely egy fajta anyagból készül.
Van más veszteségünk is. Az elektronjainknak el kell vándorolnia a napelem cella egyik oldaláról a napelem cella másik oldalára egy külső áramkörön keresztül. Lefedhetjük a napelem cella alját valami fémmel, hogy vezető legyen, de ha teljesen lefedjük a tetejét is a napelem cellának, akkor a fotonok nem tudnak áthaladni a nem átlátszó vezetőn és ez által elveszítjük az összes áramerősséget (néhány napelem cellában átlátszó vezetőket használnak, de nem lehet mindegyik ilyen). Ha a vezetőinket csak a napelem cella széleihez tesszük, akkor az elektronoknak nagyon hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy elérjék a vezetőt. Vegyük figyelembe, hogy a szilícium egy félvezető, nem annyira jó elektromos áram vezető, mint a fém. A belső ellenállása elég magas, és a magas ellenállás magas veszteségeket jelenthetne a napelem cellánkban. Hogy csökkentsük ezt a veszteséget, a napelem cellák általában le vannak fedve egy elektromos vezet fém ráccsal, amely lerövidíti az utat, amelyet az elektronoknak kellene vándorolniuk, mégis minél kisebb felületet próbálnak lefedni a napelem cella felületéből. Akárhogy is, néhány foton blokkolva van a fém rács által. El kell találni az optimális arányt, hogy ne legyen saját ellenállása túl magas.
A napelem celláknak az tesz jót, hogy ha van egy teljesen déli fekvésű tetőnk és nincsen rajta árnyék. Tudjuk jól, hogy ideális tető nagyon kevés van. Nem erre tervezték régen a tetőket. Ez ne hátráltasson minket napelem rendszer telepítésében. A hatásfoka ugyan csökken a napelemünknek, de a hatás megmarad, elektromos áramot termel. Északi tetőre azért ne tegyünk napelemet. Kérje ki szakember segítségét, aki kiszámolja önnek, hogy tetőfelülete milyen „teljesítmény” elérésére képes.
A szakember figyelembe fogja venni, hogy milyen dőlésszögben van a tető és merre néz, milyen árnyékok vannak jelen. Ezáltal a lehető legjobb megoldást tudja javasolni.
Vegyük, sorra milyen napelem rendszerek vannak. A napelem rendszer által termelt energia felhasználása kétféleképpen történhet:
Akkumulátoros napelem rendszer: a napelem által termelt egyenáramot akkumulátorokban tárolja, felhasználása esetén egy normál inverteren keresztül tudjuk a 230V-os feszültséget előállítani.
Hálózati csatlakozású napelem rendszer: melynek lényege, hogy a napelem által termelt egyenáramot egy speciális inverter segítségével 230V-os váltakozó árammá alakítja hálózati alkalmazásra.
Tehát vannak elektromos hálózatra visszatáplálós és a szigetüzemű napelem rendszerek. A szigetüzemű napelem rendszereknél az energiát tárolni kell azokra az időkre, amikor fel szeretnénk azt éppen használni. Ezt megoldhatjuk akkumulátorokkal, sajnos az akkumulátorok nagyon drágák és karban kell őket tartani, élettartalmúk sem hosszú. Többszőr rövidebb, mint a napelem vagy a napelemhez készített inverter. Vannak kísérletek vízből hidrogén előállítós rendszerekre, ahol nyáron megtermelt hidrogént télen fel lehet használni, de a rendszer nem teljesen kiforrott és drága volta miatt a megtérülés is jelentősen kitolja a napelemes rendszerünk idejét. Ajánlott a nem megfelelő napsütéses napokra fent tartani egy aggregátort pár kanna üzemanyaggal, hogy elektromos áramot állítsunk elő vagy akkumulátorainkat feltöltsük vele. Az akkumulátorokat jól szellőző helyen kell tárolni, mert veszélyes gázok képződnek.
A hálózatra visszatápláló napelem rendszereknél a nyári többletet visszatápláljuk a hálózatba és télen mikor nem süt annyira a nap, nem termel annyit a napelem rendszerünk, egyszerűen visszavesszük a hálózatból. Ezáltal az áramszolgáltató úgy működik, mint egy végtelen tároló rendszer (puffer tartály). Nem lehet akármilyen eszközzel, úgynevezett inverterrel visszatáplálni az áramot az áramszolgáltató rendszerébe.
A napelem rendszerről érkező, a nem megfelelő inverterrel visszatáplált áram súlyos, akár halálos következményekkel járhat! Az áramszolgáltató által elfogadott inverterekről érdeklődjön műszaki tanácsadóinktól.
Az elektromos áram, amelyet a napelem állít elő, az egyenáram, nem ilyen típusú áram van a konnektorainkban. A házainkban ezt napelemes áramot át kell alakítani váltakozó árammá, amely a konnektorainkban is jelen van. Ehhez szükséges az a speciális inverter. Ez egy olyan napelemes inverter, amely időben lekapcsol, ha nincsen áram a hálózatban és ezáltal nem okoz akár életekbe kerülő áramütést az éppen szerelő villanyszerelőkön.
Szükséges még speciális napelem tartószerkezet, amellyel megfelelően rögzíthetjük a napelemeinket. Különféle tetőtípusokhoz különféle napelem tartószerkezet ajánlott. Napelemeket lehet földre is telepíteni, amelyre szintén több féle variáció létezik. Az napelemek által előállított egyenáramot speciális, napelemekhez gyártott kábelek vezetik el amelyek természetesen UV állók. Ha mindent megfelelően végzünk el, akkor a napelem rendszerünk jó pár évtizedig fog még szépen csendbe tiszta és CO2 mentes elektromos áramot előállítani.
Rengeteg kutatás létezik, hogy a napelem rendszereket minél olcsóbbá és hatékonyabbá tegyék. Több fajta napelem fajta létezik. Próbálkoznak koncentrált fénnyel, piramisos üvegfelülettel, különböző anyagokkal, de egyenlőre az a technológia megy, amit még az űrben is használtak műholdak és űrállomások energia ellátására, csak kissé jobb hatásfokkal.
Napelemek fajtái:
A napelemeknek három fő típusa van:
Amorf típus napelem: Ez a napelem panel kis hatásfok elérésére képes, körülbelül 4-6%, amely nagyobb felületi elhelyezést igényel. Élettartama a legrövidebb, körülbelül 10év. Amely csekény a napelem típusok között.
Monokristályos napelem: előállítási költsége magasabb, mint az amorf napelem, viszont a ma létező legnagyobb hatásfok elérésére képes, ami 15-17%. Jobban hasznosítja a közvetlen napfényt.
Polikristályos napelem: ez a napelem egy olcsóbb öntési technológiával készül. Mivel hatásfoka kisebb, mint a monokristályos napelemnek így az ára is kevesebb. Hatásfoka megközelítőleges a monokristályos napelemekéhez 10-13%.
A napelem rendszerek egymástól különbözőek. Ez függ a napelem rendszer elvárt teljesítményétől, az érkező napsugarak beesési szögétől és az alapul szolgáló napelem tartószerkezettől. A napenergia, mint megújuló energia terjedése miatt, a napelem panelek telepítése előtt a leendő felhasználók egy napenergia térképen tudnak tájékozódni arról, hogy milyen napelem rendszer kiépítése fedezi az általuk felhasznált elektromos áramot. Magyarország napsugárzását az alábbi ábra szemlélteti.
A globálsugárzás alatt a Napból, illetve az égboltról érkező, a közvetlen és szórt sugárzás összességét értjük. Magyarországon a Tiszántúl déli részét éri legnagyobb besugárzás, ennek az értéke viszonylag nagy a Dunántúlon és az Alföld déli részein is. Az aktuális sugárzás mindig az adott helytől is függ, figyelje meg Önnél ez, hogyan alakul
A napelemek költséghatékony működését a napfény erőssége is nagyban befolyásolja. A napfény erősségét befolyásoló tényezők a következők lehetnek: domborzati viszonyok, felhőzet és a napfénytartalom. Hazánk legnaposabb részén évi eloszlásban 2000óra fölött van a napsütéses órák száma. Azt szoktuk javasolni, hogy jól gondolja át az a napelem rendszer telepítését, akinek északi országban, mint mondjuk Svédország, Finnország vagy Norvégia van nyaralója. Ott nem igazán éri meg.
Télen, másfélszer több órában kapnak napsugarakat a magasabban fekvő vidékeken található területek, az alföldi területekkel szemben. Nyáron viszont borultabb, csapadékosabb időjárás jellemzi ezeket a hegyvidéki tájakat.
A napelemek hatásfokának kiszámítása:
A napelemek alapanyaguktól és technológiájuktól függően különböző hatásfok elérésére képesek az energiatermelés területén. A hatásfok kiszámítására a következő képletet használjuk:
Ahol:
Pm: a fényelem által leadott maximális teljesítmény
E: a napsugárzás felületi teljesítménysűrűsége [W/m2]
Ac: a napelem felülete [m2]
A napelemünk nagy hatásfoka elérését több tényező is befolyásolja. A legfontosabb a hőmérséklet, de ez mellett nem elhanyagolható a napelem cella felületének tisztasága és a megvilágítás erőssége sem.
Visszatáplálás:
A napelem rendszerek építésénél nagyon fontos, hogy a szakemberek által felszerelt napelem rendszer mekkora hatásfokkal üzemel és mekkora teljesítmény leadására képes. Egy napelem rendszer esetében három típust különböztetünk meg: a szigetelt üzemű napelem rendszer, a hálózati visszatápláló napelem rendszer illetve ezek kombinációját.
Sziget üzemű napelem rendszerek: A sziget üzemű napelem rendszerek akkumulátorokban tárolják az előállított elektromos áramot így azt felhasználás esetén az akkumulátorból egy inverter segítségével tudjuk kinyerni
Ezeket a napelemes rendszereket olyan helyekre telepítik, ahol nincs kiépítve elektromos hálózat. Kiépítése sokkal költségesebb, mint elvezetni oda az elektromos hálózatból az áramot.
– Napelem rendszer részei: napelem panel, napelemes töltő, az inverter és a DC leválasztó, mely az akkumulátorról választja le a napelemet.
– Működési elve ennek a napelem rendszernek: Az akkumulátoros napelem rendszereket kisfeszültségű rendszerre tervezik: amely 12V; 24V illetve 48V lehet.
– Előnye ennek a napelem rendszernek: az elektromos hálózattól távol eső tanyák, telephelyek elektromos árammal való ellátása, közcélú elektromos hálózat kiépítése nélkül.
– Hátránya ennek a napelem rendszernek: az akkumulátorok élettartamának rövid ideje. 2-3 évente cserére szorulnak.
Hálózati visszatáplálós napelem rendszer: Ennek a napelem rendszernek alapfeltétele egy kiépített közcélú elektromos hálózat, mivel a speciális inverter, a napelemes rendszer által megtermelt többlet energiát ebbe a hálózatba táplálja vissza. A visszatáplált energiát egy digitális, oda-vissza számláló villanyóra számolja. Ezeknél a hálózati csatlakozású napelem rendszereknél minden évben egyszeri leolvasás után történik az elszámolás, az elektromos szolgáltató által. A vételezett energia szaldóval kerül elszámolásra, ami azt jelenti, hogy 1 éves 1000kWh/év termelés a napelem rendszerrel és 1000kWh/év fogyasztás esetén az elektromos szolgáltató által küldött villanyszámla 0. Abban az esetben, ha a napelem rendszer energiatermelése1000kWh/év, de az elektromos áramfogyasztás 1500kWh/hó, akkor az 500kWh/év többletfogyasztást a szolgáltató által meghatározott energia áron kell kifizetni. Ellenkező esetben, 1500kWh/év energiatermelés a napelem rendszerrel és 1000kWh/év energiafelhasználásnál a fennmaradó 500kWh/év különbözetet az elektromos szolgáltató az aktuális bruttó kW-áron kifizeti. Nem javasoljuk egyenlőre. Kérjen felvilágosítást áramszolgáltatójától vagy lépjen velünk kapcsolatba.
– Napelem rendszer részei: napelem panel, a speciális napelemekhez tervezett inverter és a DC leválasztó, mely a nyitott hálózatról választja le a napelemet.
– Előnye ennek a napelem rendszernek: az éves szaldóelszámolás, karbantartásmentes napelem rendszer.
– Hátránya ennek a napelem rendszernek: áramkimaradás esetén a speciális napelemekhez tervezett inverter lekapcsol és megszűnik az elektromos áramellátás. Az áramellátás helyreállása után a napelem rendszer termelése újraindul.
Napelem rendszer megtérülése:
A napelem rendszerünk megtérülésének kiszámolásához a legfontosabb információ, hogy mennyi elektromos áramot fogyaszt az a háztartás, üzem, terület, amelyet napelem rendszerrel szeretnénk felszerelni. A szakemberek ezen információk alapján konstrukciót készítenek, hogy mekkora teljesítményű napelem rendszer fedezné ezeket a költségeket. A legpontosabb számításokat az egyéni napelemes rendszerek tervezésével tudják megállapítani.Kérdéseivel forduljon bizalommal műszaki tanácsadóinkhoz.
Naperőművek:
A korai fejlesztések a napelem technológiában kezdve egészen az 1860-as évektől azért alakultak ki, mert akkoriban úgy látták, hogy szén nemsokára annyira elfogy, hogy nem lesz elég energia előállítására. A fejlesztések álltak a 20. században annak ellenére, hogy a szén és petroleum használata egyre jobban felfutott. 1974-ben csupán 6 privát ház volt teljesen fűtve és hűtve napelem rendszer által egész észak ameriában.
AZ 1973-as olaj embergó és az 1979-es energia krízis késztette a szakembereket arra, hogy újra gondolják a napelem rendszereket és ismét a napelemek fejlesztésébe kezdjenek. 1970 és 1983 között a napelem rendszerek telepítése gyors ütemben bővült, de a korai 1980-as években a csökkenő olaj árak lassították a növekedés tempóját egészen 1996-ig. 1997 óta a napelem rendszerek fejlesztése ismét erőre kapott a kiszámíthatatlan olaj és gáz árak, globális felmelegedés miatt. A napelem gyártó cégek is egyre jobb helyzetbe kerülnek az egyéb elektromos áram termelő technológiákat használó cégekkel szemben. A napelem gyártás 2000 óta átlagosan 40%-os növekedést mutatott fel és a napelem telepítések elérték a 39.8GW-ot 2010 végére, ebből 17.4GW napelemet Németországban telepítettek. 2011 októberi adatokat figyelembe véve a legnagyobb napelem rendszerű naperőművek a világon a Sarnia napelem rendszerű naperőmű (Kanada, 97 MW), Montalto di Castro napelem rendszerű naperőmű (Olaszország, 84.2 MW) ésFinsterwalde napelem rendszerű naperőmű (Németország, 80.7 MW). Rengeteg nagyobb napelem rendszerű naperőmű project van folyamatban a világon.
Felhasznált források:
Wikipedia – Naperőmű http://en.wikipedia.
Howstuffworks – Napelem cella http://science.
Wikipedia – Napelem cella http://en.wikipedia.org/
Wikipedia – Napelem panel http://en.wikipedia.org/
